Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

Most elkezdjük tolni az év kontentját. Vendégszerzőnk elképesztő alapossággal dolgozta fel a Kádár-korszak és a szex különös, de annál izgalmasabb viszonyát. Öt rész, szenzációs andekdoták, vizuális orgia, minden, amit el sem bírtatok volna képzelni. Tartsatok velünk!

Valamikor a kilencvenes évek elején Pozsonyi Bucó punk fanzinjában megjelent egy interjú Sotárral, az AMD – azóta már elhunyt – énekesével. Ez a legjobb rész:

„B: Neked nem volt általános iskolás korodban ilyen nagyalakú spirálfüzeted, amibe a meztelen nőciket ragasztottad?

S: Dehogynem volt. Mindig kivágtam a pucér nőket a SZUR-ból és celluxszal beragasztottam egy füzetbe.

B: És emlékszel a Tollasbálra? Abban voltak tök jó képek.

S: Ó, azt is mindig szétvagdostam.

B: Ja, én is, sőt, ha az ember egy kicsit odafigyelt, néha a Ludasban is lehetett találni. Csak én nem celluxszal, hanem technokollal dolgoztam.

S: Ja...

B: Hát, igen.

Ezek után be is fejeztük."

És ez valóban így volt. Manapság már nehéz elképzelni. Akárhova néz az ember, mindig szembe jön egy csöcs vagy fenék. Bármit keres, három kattintás után egy pornóoldalra téved. Tulajdonképpen menekülni kell a szextartalom elől. Az 1980-as években, amikor serdültem, minden cicifecniért meg kellett dolgozni. Terminátorszemmel szkennelgette az ember a lapokat, hogy találjon valamit.

Lássuk, hogyan történt. Jöjjön az 1980-as évek és a rendszerváltás története, pubertásszemmel.

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

Szerencsés gyermekkorom volt. A szüleim gyakorlatilag minden újságot megvettek, amiben volt valami érdekes, a Nők Lapjától a Képes Sporton át az Új Tükörig. Ami otthon nem volt, azt meg úgyis járatták nagymamámék. Nekem tényleg nem volt más dolgom, mint áttanulmányozni őket.

A magazinok közül az évente egyszer megjelenő Tollasbál volt az igazi csemege.

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

A MÚOSZ báli lapját az első és egyben utolsó magyar playboy, Árkus József szerkesztette. Nagyon nemes célokat szolgált a kiadvány, tiszta bevételét az újságírók szociális alapjának céljaira fordította, állt az impresszumban. Nem mintha ez bárkit is érdekelt volna. Ez is volt otthon, csak ezt nem a dohányzóasztal alsó polcán, hanem a konyhai beépített szekrény legfelső részén tárolták a szüleim. A konyhaasztalról a hűtőre kellett mászni, onnan nyújtózkodva egy partvisnyéllel le lehetett piszkálni. (Visszarakni nehezebb volt).

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

Hát, ebben nem fukarkodtak a csöcsökkel! A Playboyból lopott képek mellett magyar színész- és énekesnőkről is voltak pikáns fotók, Karda Beátától Cserháti Zsuzsáig. És persze humoros, figyelemfelhívó címek: „Kéjlakberendezési tanácsok", Szexxel a reformért", „A lányokat majd a bozótba csábítom", meg ilyenek.

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

Mondjuk mai szemmel kifejezetten üdítő, hogy egy műcsöcsös nőt sem lehetett látni a lapban. És néha ilyen teljesen értelmetlen reklámok voltak benne, például olyan, hogy három nő áll pucéran és tart egy Compact kávét. És akkor ez a reklám. Hogy ebben mi volt a pláne, azt nem tudom, de jópofa. A Színész-Újságíró Magazint szintén Árkus szerkesztette, és hasonló szöveg szerepelt az impresszumban. Azt tudta, amit a Tollasbál, kicsit kevesebb szexszel és több szöveggel.

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

Ahol Árkus van, ott cicik is vannak, azért ez elég hamar leesett mindenkinek. 1976-ban került a Népszabadságtól a Ludas Matyihoz, és mindjárt merészebb is lett a vicchetilap. Hogy a nyolcvanas években már heti 600 000 példányban megjelenő újság mennyire alkudott meg a rendszerrel és mennyire nem, azt nem tudom, ahogy az se foglalkoztatott különösebben, hogy milyen szintig mer bírálni – a heti csöcsadagot biztosította.

Igaz, csak rajzolt formában. Állítólag az 1960-as években párthatározat született arról, hogy a Ludas Matyiban lehet mellbimbójuk a nőknek. Akkoriban a kikapós, folyton hiányos öltözetben rajzolt Jucika volt a sztár. Aztán Jucika eltűnt – meghalt a rajzolója, Pusztai Pál –, és nem is lett helyette új, állandó karakter, de ahogy teltek az évek, úgy került le lassan minden ruhadarab a karikatúra csajokról. A legenda szerint Ceaușescuék pornográf lapnak minősítették a Ludas Matyit, és kitiltották Romániából. Ha ez igaz, az a legnagyobb menőség.

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

A rajzolók közül Balázs-Piri Balázs volt a kedvencem, mert amellett, hogy ilyen hülye volt a neve, ő volt a leginkább képben is az újságnál, mindig karikírozta az aktuális divathóbortokat, ifjúsági problémákat. És nem csak sok csöcsöt rajzot, egyedül a lapnál pöcsöt is mert. Minden nőjének hosszú haja volt, vékony dereka, nagy, gömbölyű mellei, és kicsit flegma, kurvás-erotikus feje. Gyakran lógott a lányok szájában a cigi, és szexjelenetnél rendszerint hevert egy konyakosüveg is az ágy mellett.

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

Valahol bírtam még Szűr-Szabó Józsefet, akinek humora abszolút nem volt, de ezt jó sok cici meg fenék rajzolásával kiválóan leplezte,. Már az volt a meglepő, ha valamelyik rajzán egy felöltözött nő szerepelt. Képeinek nem volt semmi értelme, de volt az egészben valami perverz báj, ami mégis vonzóvá tette.

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

Krenner István szintén ugyanezt tudta, csak nagyon fárasztó módon, ő már tényleg olyan szinten tolta, hogy amikor kezdődött mondjuk a foci-vb, menetrendszerűen olyanokat rajzolt, hogy a nő mellei meg segge helyett focilabdák vannak. Meg ilyen idétlen in flagranti szituációkat, hogy a focista fogdossa a nőt az ágyban, rányit a nagyon ronda felsége, és akkor azzal jön a férj, hogy „drágám, az edző mondta, hogy fejleszteni kell a gömbérzékemet". Vagy hogy rajtakapják a szülők az ágyban a lányukat egy pasival, ő meg azzal vágja ki magát, hogy „ugyan, csak anatómiavizsgára készül, és én segítek neki". Meg ilyenek, tényleg.

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

Brenner Györgyöt viszont sosem értettem, pedig ő volt az egyik sztár, de nekem mindig annyira felnőttes volt, és nem rajzolt egy jó nőt sem, csak felöltözött, kicsit elhízott középpolgárokat. A Ludas Matyi talán akkor jutott el a szürrealista csúcsra, amikor a címlapján is in flagranti jelenet volt, a férj éppen rajta kapja meztelen feleségét az ágyban egy férfival, és ez a szöveg: „Azt hittem, ilyesmi csak a Ludas Matyiban fordulhat elő."

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

Az 1970-es, 1980-as években a hetilap mellé havi magazint, illetve évkönyvet is kiadtak. A Ludas Magazinban mindig volt egy Endrődi–Peterdi-képregény, a kötelező félmeztelen lányokkal. Az évkönyvben pedig már nem csak rajzolt cicik voltak. Az utolsó oldalakon vicces összeállítás szerepelt, amelyben jósoltak a következő évre. Itt már fotón is voltak pucér nők. Mondjuk, egy meztelen pár ölelkezik, és az a képaláírás, hogy: „Japán autókat hoznak be, erősen borsos áron. Képünk egy boldog fiatal házaspárt mutat be, az autó kifizetése után."

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

A Füles magazin borítón csak mikrobikiniig merészkedett, de a képregényekben néha egész korrekt rajzcicik is felbukkantak. Fazekas Attila volt az igazi mester, őt volt érdemes figyelni, az Özönvíz balladája vagy a Titkok bolygója című képregénye alapműnek számított. Utóbbiban még ágyjelenet is volt. Vagyis hát így majdnem.

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

Az Ifjúsági Magazint sokan eleve hátulról kezdték lapozni, mert a vége felé volt a Válogatott Magánügyek és a Doktor Úr Kérem rovat, amely a legendás levélidézetek mellett arról is híres volt, hogy illusztrációként néha meztelenül ölelkező tinédzserek szerepeltek. Az IM azért ilyen téren megbízható lapnak számított, időnként változó sorozatcímek – Rómeó és Júlia, Hogyan vesztetted el, stb. – alatt lehetett olvasni mindig ugyanarról, vagyis a tiniszexről. Képekkel illusztrálva természetesen.

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

A kádári sajtóban igazából nyáron és év végén lehetett szüretelni. A júliusi-augusztusi uborkaszezon idején nem volt miről írni, ezért minden képes újság kiküldött egy fotóriportert a strandra vagy a Balaton-partra, csináljon képsorozatot „Nyár van", „Kánikula", „Nap" vagy „Vízparton" címmel. Itt jó eséllyel mindig volt valami melltartó nélkül evező-napozó nő. Az amúgy elég unalmas Ország-Világnak szintén volt Nyári Magazinja, a borítón bikinis nővel, belül meg mondjuk olyan cikkel, hogy Szex a mozivásznon. A Téli Magazint ugyancsak pucér nős naptárposzterrel dobták fel, maximum ráadtak egy hócsizmát, meg a kezébe egy sílécet. Szilveszter környékén pedig tényleg elengedték magukat a szerkesztők, a legtöbb lapban ment a ciciparádé.

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

A KISZ-hetilap Magyar Ifjúságban a Tallózva rovat volt érdekes, amiben pikáns külföldi hírek voltak – leginkább a német Neue Revue-ból ollózva –, mindig egy-két csöccsel illusztrálva. Nem is igaz, amit eddig hittünk, a franciák leginkább a sötétben szeretkeznek, gyengéd suttogások nélkül... Az NSZK-beli Erika K rábeszélte férjét, hogy keressenek egy virgonc „harmadikat", a hirdetésre több hölgy jelentkezett, hogy részt vegyen az „intim műveletekben"… Egy nemrégiben az NSZK-ban bemutatott tévéprodukcióban egy teljesen mezítelen hölgy harántfuvolán játszott… ilyen izgalmas dolgokat lehetett olvasni. Meg időnként el lehetett csípni valami monokinis csajt Saint Tropez-ból, esetleg egy pikáns képet valamelyik nagy filmsztárról. „A Lady Chatterley hősnőjét alakító Sylvia Kristel. Képünk ritkaságértékét növeli, hogy a művésznőt függőleges testhelyzetben ábrázolja."

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

De a Kultúra rovatot sem kellett mindig átlapozni, két portré és novella közt néha volt képes riport valamelyik vidéki aktfotó-kiállításról is. Időnként a 13. oldal című könnyed, ironikus közéleti megmondó rovatban derült fény egy-egy kép erejéig a „meztelen igazságra". Persze igazán itt is nyáron és szilveszterkor szabadult el a pokol. A pucér csajok képe mellé csak pár jópofa sort kellett írni („A héten meleg volt ….. de szerencsére végül sikerült úrrá lenni a nehézségeken, és végre levetkőztük"), és már kész is volt az összeállítás.

A Képes Sportot is érdemes volt nézegetni. Ugye, főleg férfiak vették, csurrant-cseppent nekik focin és Forma-1-en kívül más is. Itt a Mik Vannak! című rovatban válogattak külföldi magazinokból. Smash Tennis törülközőt lengető monokinis csaj, Xuxa, a brazil modell, Pelé új barátnője, bugyi nélkül adogató teniszmodell, ilyesmik. Ha a német Playboyban volt valami sporttémájú írás, leközölték, borítóval persze. Nyaranta ők is vízpartra mentek, mondjuk Tóparti nyár címmel fotóriportot készíteni, ahol egy-egy – néha kétes minőségű – cici is felbukkant a háttérben.

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

Ha végképp nem volt jobb, az Express utazási katalógusban lehetett találni meztelenül röplabdázó lányokat valamelyik horvát vagy német FKK-övezetből. Anyukámnak volt pár német Burda magazinja, ott azért a Nívea reklámokban volt pucéran habfürdőző nő. És akadt még egy nem túl ismert, kicsit bizarr újság, amit itt-ott kapni lehetett: a jugoszláviai magyar fiatalok Képes Ifjúság című hetilapja. Elég vékony volt, csak fekete-fehér képekkel. A poprovatban mindig Nick Cave-ről meg a Cure-ról írtak és leközöltek elborult verseket is, biztos ilyen elvont fazonok csinálták. De a lényeg, hogy néha minden magyarázat nélkül felbukkant benne egy-egy egész oldalas akt, sőt, egyszer még címlapra is tettek egy – nyilván művészi igényű – szőrmés sunót.

Pucér nők és annyi más érdekes, 1. rész: Lúdtollasbál

Aztán 1986 tavaszán berobbant a piacra a Képes 7 című hetilap. És sokkal másabb volt, mint amiket addig láttam. Jó minőségű, fényes lapra volt nyomva. Talán a német Stern Magazint másolta. És itt már nem volt kecmec. Míg a Magyar Ifjúság azért legalább márciusban mindig kitett valami Kun Bélát vagy Szamuelyt a címlapra, a Képes 7 már nem is akart komcsi lapnak látszani. Itt egy Michel Platini, ott egy Hugh Hefner, itt egy George Michael, amott egy Rudolf Hess, Titanic és Perczel Zita. És sok-sok cici. Szinte minden számban volt egy, ha máshogy nem, egy Alföldi Tüzép reklámon kenegette magát valami modell egy fürdőszobában. Még a címlapra is jutott. Az egyik Ernyei Béla-interjú tele volt pucér képekkel Kalmár Zitáról, illetve Ernyei feleségéről, Szűr Mariról, akiket maga a mester fotózott a német Playboynak. „Következő 2 oldalunkat csak 16 éven felülieknek ajánljuk" – volt a figyelmeztetés az előző lapon. A korhatárt el nem érők gyorsan kettőt lapoztak. És természetesen mindig beszámoltak az aktuális Jancsó–Hernádi-filmforgatásról is, sok képpel. A Képes 7-ben amúgy Hétről hétre címmel ment a bulvárrovat, külföldi magazinokból vett botrányos-pikáns hírekkel és kötelező cicikkel. A Képes 7-tel már a kapitalizmus zörgetett az ajtón.

Nyugati szex- vagy akár csak erotikus lapot viszont sokáig nem láttam. Nem is volt egyszerű behozni ilyet az országba. Az ilyen jellegű sajtótermékeket, illetve videókazettákat „sajtó- és közigazgatási ellenőrzésre" tartották vissza a határon a vámosok. Már ha megtalálták őket. (Tilalmi lista állítólag nem volt, a Vám- és Pénzügyőrség hivatalos álláspontja szerint a pornó a „nemi aktus és a fajtalankodás ábrázolása, amely alkalmas a nemi vágy felkeltésére" – az ilyet nem engedték be.) A visszatartott kiadványok további sorsáról egy bizottság döntött. Végiglapozták és -nézték a terméket, aztán határozatot hoztak, hogy visszaszolgáltatják a tulajdonosnak, vagy megsemmisítik őket. Azért jó buli lehetett egy ilyen bizottsági ülés!

Jön: Pucér nők és annyi más érdekes, 2. rész: A nuditelep ajtaja

(képszerkesztő: Nagy Attila)